Utazás Búvárként a mai világban

09 máj 2016

A kiterjedt légiközlekedés miatt szinte 1,5 nap alatt a világ összes búvárhelyére eljuthatunk, de hogyan is pakoljunk és utazzunk manapság? Sajnos az elmúlt években a légitársaságokat is elérte a recesszió így a vezetőségnek is szüksége volt arra, hogy megvizsgálja hogyan is lehetne a bevételeket növelni. Kézenfekvő ötletnek tűnt hogy a feladandó poggyász méretét kezdték el komolyabban ellenőrizni. Pár évig nem is volt gond ezzel, hiszen 20 kg poggyász méretbe ha nem is könnyen, de azért bele lehet pakolni egy komplett búvár cuccot, némi ruházattal és alaptisztálkodási eszközökkel akár 2 hetes időtartamra is.

Természetesen sokak számára első körben ez hihetetlennek tűnik. Az első potenciális probléma a búvártáskából adódik. Szinte minden búvár a felszerelés bevásárlását egy jó képességű táskával koronázza. Szép nagy búvár felirattal, rengeteg zsebbel és ami a legfontosabb: guruljon! Ebben a pillanatban elbuktuk a súlykeretünk közel 25%-át a teljesen üres táskával! Ezek a táskák min 4-4,5 kg-ot, esetenként akár 6 kg-ot is nyomhatnak.

Tehát már a pakolás elején komoly hátrányba kerülünk. Másik probléma, hogy ezek a táskák feltűnőek! Mindenki hallott már különböző rémtörténeteket amíg csomag megérkezik a rendeltetési helyére, így ezt a témát ne is ragozzuk. Ezért kb. 10 éve egy szimpla táskával utazom, aminek semmilyen merevítése, kerekei és felirata sincsen. Talán úgy jellemezném mint egy nagy hurka táskát, amin középen egy végig érő hosszú zippzár található. Egyértelmű, hogy nem a legkényelmesebb megoldás ha nagyobb távolságot kell megtennünk és nem tűnik a legbiztonságosabb megoldásnak sem. Az utazásaim alatt nem tudok felidézni olyan törést vagy sérülést amit a merevítések hiánya okozott volna.

Ahol még komoly súlyokat sporolhatunk, azok a tisztálkodási szerek: tusfürdő, sampon, hajbalzsam stb. Ezeket mindenki általában 500 ml-es kiszerelésben pakolja be a neszeszerbe és a túra végén meg cipeli haza a folyadékok 70%-át. Szinte mindent be lehet szerezni sokkal kisebb méretben és ezzel akár 2 kg-ot is spórolhatunk a tisztálkodási csomagon. Minden a minimum szintet meghaladó szálláson található törülköző amit általában rendszeresen cserélnek is. Így általában csak egy nagyon kis “vészhelyzeti” törülközőt viszek magammal.

A magyar utazók ritkán élnek a lehetőséggel, de minden egyes resort-ban van mosoda, így akár a túra felénél a ruhatárunkat könnyedén fel tudjuk “újítani” és ez a hosszú, akár több hetes túráknál fontos súlycsökkentő tényező lehet. Alap gyógyszerek: ragtapasz, lázmérő, szúnyogriasztó, kis ledes lámpa, egy multi- tool, a szügségtelen sallangoktól megszabadítva még általában itt kap helyet.

Elérkeztünk egy fontos csomaghalmazhoz a búvár felszereléshez. A felszerelés gyártók is felismerték a problémát, a légitársaságok tendenciáját és így elkezdték komoly marketinggel reklámozni az utazó BC-ket, könnyű nyomáscsökkentőket, más kialakitású táskákat, amelyek ezidáig nem voltak jelen a búvár piacon. Megjelentek a piacon új tömlők, amelyek sokkal könnyebbek és így a reduktorunk súlyát könnyedén csökkenthetjük akár 1 kg-al.

Az uszonyokban is különbség lehet akár 2 kg is típustól függően. Ilyen összeállításban a legutolsó túrámon a feladandó poggyász mérete 19 kg volt egy közel 20 napos túrára. Ami fontos lehet még a táska megjelölése is több okból. Pár évig úgy gondoltam, hogy a modern vonalkódos csomag irányítási rendszerben nem lehet gond és bármi probléma esetén a nevem és a célállomáson könnyedén kiderül a rendszerből.

Azonban mi történik ha ez a csomag cimke leszakad? Akkor általában ez a csomag, örökre az eltünt csomagok gyűjtőhelyére kerül. Hiszen se név, semmi, a csomagot nem nyithatják ki, így beazonosíthatatlan marad. Ezt felismerve évekkel ezelőtt felcimkéztem nevemmel, elérhetőségeimmel a táskát. Ennek ellenére egy utamon a csomagom nem érkezett meg a célállomásra és sajnos a rendszerben is nyomaveszett…

Nem kevés utána járással kiderült, hogy minden azonosító leszakadt a poggyászomról, így nem tudták továbbítani a tranzit állomáson. Kb. 10 nap után megérkezett a csomagom, nem kevés telefonálás mellett.  Ami még segíthet, hogyha készítünk pl. a telefonunkkal egy képet a csomagról mielőtt feladjuk. Nekem ez segített és elhatároztam hogy egy stabilabb név cimkével is ellátom.

A másik rémálmom, hogy a repülőn közösen utazók közül valaki összetéveszti a csomagot és elviszi, na erre szintén keresztet vehetünk! Jó eséllyel kapunk egy hasonló fekete négyzet alakú táskát telis-tele számunkra nélkülözhetetlen dolgokkal. Ezért érdemes valami feltünő, egyedi azonosítóval megjelölni a foggantyú környékén, így talán ez elkerülhető. Lakatok, zippzár lezárások, fóliázás…sajnos sok értelme nincsen, ha valakinek szüksége van valamire a táskából, azt meg is fogja szerezni, és így meglátva a lakatot mégjobban fogja érdekelni, hogy milyen értékeket rejthet a csomag. Észak-amerikai utazások során szinte ezek a csomagok nagy százalékban lakatok nélkül érkeznek meg.

Egy egyszerű kábelkötegelő elégséges lehet, de ez is inkább a zippzár szétnyilását akadályozhatja meg. A légitársaságoknál feladandó poggyász mérete nagyon eltérhet ezért, jegy vásárlás előtt tájékozódjunk mert a reptéren komoly összeget hagyhatunk és még elsem hagytuk az országot! Néhány példa: a menetrendszerinti járatokon, turista osztályon általában személyenként 1 db 20 kg-os poggyász adható fel a jegyárban (fapadosok és más osztályok ettől eltérhetnek).

Mostanában az amerikai és az európai mértékegység különbségből adódóan ezt sok légitársaság 23 kg-ra módosította. Néhány esetben általában trans atlantik járatokon 2×23 kg is alapáras, figyeljünk arra hogy nem 1 x 40 kg hanem 2 db maximum 23 kg os poggyász adható fel! Általában a társaságok az 1 db poggyász méretét 32 kg-ban maximalizálták. Búvárként néhány társaságnál élhetünk valamilyen kedvezménnyel, vannak akik a kártya bemutatásával +10 kg extra súlyt kaphatunk, vagy kedvezményes sport csomagot vásárolhatunk. Figyeljünk mert szinte minden esteben előre kell intéznünk, a repülőtéren sok lehetőségünk már nincsen!

Kézipoggyász

A kínos dolgok itt kezdődnek, itt elsősorban a szállítandó vízalatti fotós-felszerelésről ejtenék pár szót. Senki nem szeretné a drága és igen sérülékeny fotós-felszerelését feladni, hogy lehetőséget adjon egy sérülésre, vagy egy esetleges elvesztésre. Ezért megpróbáljuk ezt magunknál tartani, ami sajnos, ha egy tükör reflexes gép esetében minden alkatrész összsúlyát nézzük a legjobb esetben is bőven meghaladja a 10 kg-ot. A légitársaságok szabályozása a kézipoggyász méretére is eltérő a súlyt tekintve általában 7-12 kg-ig terjednek mérete pedig kb.: 50x40x25 cm. A turista osztályon egy kézipoggyász és egy személyes táska mint pl.: laptop táska engedélyezett. Tehát ezekkel a feltételekkel indulunk, hogy minden egyes felszerelésünket magunknál tartsuk.

Itt is sajnos amin sporolnunk kell az a táska, amiben kívánjuk majd szállítani a felszerelésünket. Évekig egy bombabiztos PELI táskával jártam a világot, de sajnos a légitársaságok egyre szigorúbb ellenőrzései során egyre feltünőbbé vált, szinte rá volt írva hogy ez biztosan nehéz. Lassan bevállt szokás lesz, hogy a check-in pultnál ellenőrzik a kézipoggyász súlyát és egy cimkét ragasztanak rá amennyiben felvihető az utastérbe. Így itt is meg kell próbálnunk egy olyan táskába pakolni ami kellő védelmet nyújt, de mégsem 5 kg az üres súlya.

A tapasztalat az, hogy egy szinten minden létfontosságú fotós felszerelést ide kell bepakolni. Hisz gondoljunk bele, hogy a felszerelés 90% át átcipeltük a földön és amikor használni szeretnénk egy poggyász késés vagy elveszés esetén nem tudjuk mert 1 dolgot máshová pakoltunk. Így ha nem is a teljes felszerelést de hogy a kézi poggyászból egy müködő gépet minden képpen össze kell hogy tudjunk állítni.

Selmeczi Dániel