Címke: diving

Socorro egyike a négy szigetnek, mely a Revillagigedo szigetcsoporthoz tartozik. Közép-Amerikától körülbelül 500 kilométerre, nyugatra a Csendes óceánon található. A négy sziget közül Socorro a legnagyobb. Talaja nagyrészt megszilárdult lávából áll, amely a sziget különleges kinézetét is biztosítja.

A víz alatti élővilága semmihez sem fogható, ugyanis itt találhatók a világ legnagyobb nyíltvízi halai és emlősei. Ezek közül a legjellemzőbbek a hosszúszárnyú bálnák, az óriás ördögráják, palackorrú delfinek, cetcápák, és még legalább 10 cápafaj (többek közt fehérfoltú szirticápa, fehéruszonyú szirtcápa, pörölycápa, tigris cápa, selyemcápa, galápagosi cápa, szürke szirtcápa).

A víz alatti látnivalók egyik különlegessége a világ legnagyobb méretű mantái, melyek szárnytávolsága 6,5-7 métert is elérheti. A hatalmas manta jelenléte szinte állandó és tömeges, további különlegessége, hogy nem fél a búvártól egyáltalán, sőt egészen közel jön hozzájuk.

Emellett különleges, hogy a 2-3 méteres palackorrú delfinek rajokban úsznak szinte állandóan, és láthatóan utánozzák a manták mozgását. Errefelé az is megszokott, hogy sok kisebb hal úszik óriási, több ezer fős rajokban, így védekezve az őket kiszemelő éhes ragadozókkal szemben.

Bemutatjuk Socorro 5 vízi óriását

1.) Hosszúszárnyú bálna

A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Hossza átlagosan 13-16 méter, testtömege akár 40 tonna is lehet. A hosszúszárnyú bálnának különleges alakú teste van, feltűnően hosszú mellúszókkal, innen ered a magyar neve is. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran kiugrik a vízből. Teste egészében erősen „púposnak” tűnik, de valójában ezek a bütykök szőrmaradványok, és a hosszúszárnyú bálna egyik fő jellemzője. Orrlyukai fent a fején találhatók, az abból kifújt párafelhő akár 3 méter magasra törhet, ez a jelenség 2-3 másodpercig tart. Általában magányosan vagy kis csoportokban élnek.

2.) Nagy pörölycápa

A nagy pörölycápa átlagosan 3,5 méter és több mint 230 kg. Jellegzetessége a kalapács formájú feje. A “kalapács” szélessége fajtól függően a hal hosszának a 20-30%-a. Szemei, melyek a kalapács két végén helyezkednek el, távol vannak egymástól és hólyagszerűek, közel 360 fokos látást biztosítanak. Egy harmadik szemhéj, az átlátszó pislogó hártya is védi a sérülésektől. A koponyájában található érzékszerv segítségével a homok alá elbújt élőlények szívverését is képes érzékelni. Míg ezek a cápák fenyegetőnek tűnnek, nagyon ritka esetben támadnak emberre. A pörölycápák relatíve apró szájjal rendelkeznek, mely lefelé néz, és amelyet általában az olyan táplálék, mint hal, kagyló, garnéla, tintahal, polip és tüskés rája elkapására használják. Főleg a mélyebb vizeken fordul elő.

3.) Cetcápa

A cetcápa a világ legnagyobb hala. A Föld összes trópusi és mérsékelt övi, melegebb vizű tengerében fellelhető. Egyes kutatások szerint élettartama akár 70 év is lehet. A cetcápa átlagos testhossza 9-12 méter, tömege 9 tonna is lehet, de előfordulnak ennél jóval nagyobb példányok is. Hatalmas méretei ellenére nem is ragadozó, hanem a planktonokkal táplálkozik. Planktondús időkben a száját nagyra kitátja, amelyen keresztül befolyik a víz, tele planktonnal. A plankton a szájában marad, a víz pedig a kopoltyúin keresztül távozik.

4.) Óriás ördögrája

Bár első látásra egy nagyon furcsa állat, mégsem szolgált rá a nevére az óriás ördögrája. Békés és szelíd, a búvároknak pedig nincs okuk aggodalomra, ha szembejön egy manta. Ezek a rombuszalakú óriások 3-5 méter hosszúak és több mint két tonnásak is lehetnek. A leghosszabb ismert példány 7 méteres és 2300 kilós volt. Planktonokkal, apró halakkal és ikrákkal táplálkozik, melyeket kopoltyúival és érdes belsejű szájával szűr meg. Mint a legtöbb cápának, neki is folyamatosan úsznia kell, hogy lélegezni tudjon. Hasán lévő foltos mintázata egyből felismerhetővé teszi.

5.) Palackorrú delfin

A palackorrú delfin az emlősök osztályába, a cetek rendjébe, ezen belül a delfinfélék családjába tartozik. Az állat testhossza 230-380 cm, testtömege 250-500 kg.  A palackorrú delfinek hanggal és testbeszéddel kommunikálnak egymással. A testbeszéd részeként akár 5 méter magasra is képesek kiugrani a vízből. Másodpercenként akár ezer ultrahangot is képesek kiadni a fejük elülső részén található nyíláson keresztül. Ha ezek a hangok szilárd tárgyba ütköznek, visszhangként verődnek vissza, így bírják felmérni a környezetüket, vagy épp a zsákmányuk nagyságát, elhelyezkedését és sebességét. A delfinek tüdővel lélegeznek, ezért rendszeresen fel kell úszniuk a felszínre levegőért.

További információért írj emailt! info@redseaboats.hu-ra